Semjén Zsolt a kapcsolatok megszilárdításáról tárgyalt Egyiptomban

2014. november 28.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken véget ért egyiptomi látogatása során a két ország közötti politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatok erősítéséről tárgyalt magas rangú tisztségviselőkkel és vallási vezetőkkel.

Látogatásáról az MTI-nek beszámolva Semjén Zsolt elmondta, hogy Magyarország a keleti nyitás politikája szempontjából fontos, regionális jelentőségű partnerként tekint Egyiptomra.

A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter kiemelte a két ország közötti, “régi időkre visszamenő hagyományos jó viszonyt”, de hangsúlyozta azt is, hogy a politikai kapcsolatok a tavaly nyáron elmozdított iszlamista Mohamed Murszi egyéves elnöksége alatt átmenetileg “lehűltek, főképp a kopt keresztény kisebbség elleni támadások és az iszlamisták térnyerése miatt”.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi államfő idén júniusi beiktatása óta azonban az ország “szemmel láthatóan stabilizálódik, politikai és gazdasági súlyát fokozatosan visszanyeri, és kopt barátaink is messzemenően támogatják a jelenlegi hatalmat”. Újra indulhatnak azok a közös gazdasági programok, amelyeket még Hoszni Mubarak 2011-ig tartó elnökségének végén készítettek elő, viszont a Murszi-korszakban “megfagytak”.

Ez utóbbiakkal kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes kiemelte a magyar agrártermékek forgalmazását az egyiptomi piacon, és példaként megemlítette a magyarországi gyógyfürdők felé irányuló egyiptomi idegenforgalmat is.

Gazdasági szempontból Semjén Zsolt szimbolikus jelentőségűnek minősítette, hogy szerdán az egyiptomi nemzetközi együttműködési miniszterrel, Naglá el-Ahvánival közösen megnyitotta a Magyar Nemzeti Kereskedőház kairói képviseleti irodáját a magyar vállalkozások számára új piacok és új lehetőségek megnyitását célzó stratégia keretében.

A sikeres gazdasági együttműködés kiemelkedő példájaként megemlítette a Dispo Amercor egyszer használatos egészségügyi eszközöket gyártó magyar-egyiptomi vegyesvállalatot.

Elmondta, hogy látogatása során különösen nagy hangsúlyt helyezett a vasúti együttműködés előremozdítására, s ezért Ibráhim Mahlab kormányfővel folytatott megbeszélésén – a politikai kapcsolatokon túl – erre a pontra fókuszált. Mint mondta, a miniszterelnök messzemenően támogatja a programot. Ennek kivitelezése érdekében Kveck Péter kairói magyar nagykövet a közeljövőben az egyiptomi közlekedési miniszterrel tárgyal.

A kormányfőhelyettes emlékeztetett arra, hogy “Egyiptomban a magyar vasútnak nimbusza van”, hiszen a múlt század második felében ott üzembeállított magyar gyártású gyorsvonatok miatt az egyiptomi köznyelvben a gyorsvonatot a mai napig “magarinak”, azaz magyarnak hívják. “Egy hatalmas projektről van szó, amely 25 Egyiptomnak szánt motorvonat, továbbá 700 vasúti személykocsi magyarországi legyártását, és így az egész magyar vasúti gyártás előrelendítését jelentené”.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: “fontos, hogy gesztusokat tegyünk mind a mérsékelt iszlám, mind pedig az egyiptomi keresztények felé, ezért tisztelgő látogatást tettem régi barátunknál, (a szunnita világ szellemi központjának számító al-Azhar mecset és egyetem nagyimámjánál), Ahmed et-Tajjebnél, akinek évek óta érvényes meghívása van egy magyarországi vallásközi konferenciára”.

“Nagyra értékeltem a nagyimám kijelentését, miszerint „egy igaz muzulmánnak is, ugyanúgy védenie kell egy templomot, mint egy mecsetet, ha a keresztény imaházat támadás fenyegeti”” – mondta.

Semjén Zsolt számos keresztény szenthelyet és a kopt kulturális központot is felkereste. Találkozott több püspök mellett a kisebbség vallási vezetőjével, II. Tavádrosz kopt pápával. Elmondta, “felidéztük elődjének, III. Senudának 2011-es magyarországi látogatását, és megerősítettem, hogy az új pápát is szeretettel látjuk Magyarországon”.

A miniszter csütörtökön az egyiptomi Sínai-félszigeten állomásozó magyar békefenntartó-kontingenst kereste fel, amely a Nemzetközi Erő és Megfigyelők (MFO) misszió keretében teljesít szolgálatot. Mint mondotta, a “minden szempontból kitűnő munkát végző” magyar katonai és rendőri kontingens tagjait biztosította Magyarország elismeréséről, s kijelentette, hogy “teljesítményük alapján indokolt lenne a további szerepvállalás”.

A Dél-Sínai tartomány kormányzójával, Háled Fúdával való találkozása során Semjén Zsolt – a magyar gyógyvízkultúra iránti nagy egyiptomi érdeklődés miatt – szoros kapcsolat kiépítéséről tárgyalt Hévíz és Sarm-es-Sejk között.

A magyar miniszter ezenfelül ellátogatott a Sínai-félsziget déli részén található Szent Katalin ortodox kolostorba. A rendház vezetőjének kifejezte a magyar kormány szolidaritását a keleti keresztényekkel. Felkeresett továbbá egy női kolostort, és az ott tett látogatása során felmerült egy magyar apácákkal közös spirituális testvérkolostori kapcsolat kialakítása.

Ezzel kapcsolatban Semjén Zsolt hangsúlyozta, hogy Magyarország minden nemzetközi fórumon kiállt a Keleten üldözött keresztények mellett, “akiknek a sorsa érezhetően rosszabbra fordult az úgynevezett arab tavasz óta”, és akik érdekében “a Nyugat messze nem teszi meg azt, ami kötelessége lenne”. Kijelentette, hogy a térség egyes régióiban szabályos keresztényüldözés folyik, és felhívta a figyelmet arra is, hogy az ENSZ felmérése szerint ma a világon a vallásuk miatt üldözöttek 80 százaléka keresztény.

(MTI)